Szokások és hagyományok a Kányi egyházközségben:

Ünepi szokások az egyházi év folyamán

A római katolikus „halottak napját” hasonlóan a többi egyházközségeinkhez az utóbbi évtizedekben mi is megtartjuk. November 1-én Szent Liturgia van Kányban, majd panyichidát és a Hramota olvasását végezzük minden községben a temetők közepén levő Kereszt előtt (Büttös, Perecse, Krasznokvajda és a kányi új-temető). November 2-án szintén Szent Liturgiát ünneplünk, majd kivonulunk a kányi régi-temetőbe, ahol panyichida van.

Csodatevő Szent Miklós püspök ünnepén (december 6.) a Szent Liturgia végén a hívek által a papnak felajánlott adományokat, terményeket szenteljük meg, s imádkozunk az adományozókért. A leggyakoribb adományok: tojás, bab, dió, mák stb., melyeket a hívek Szent Miklós ikonja elé helyeznek. Ez az ún. „Miklós-napi szentelés”.

Karácsony szent előestjén (december 24.) az esti szertartás után közös kántálás van, a falu férfiai járnak a pappal házról-házra, és közösen énekelnek. Egyre apadó létszámmal, de még megtartjuk a szokást.

Elhunytak szombatjain a Szent Liturgia után a Hramota-olvasást egy asztalka előtt végezzük, amelyen kereszt, gyertyák és „koliva” van (főtt gabona, mézzel és aszalt gyümölcsökkel keverve), amelyet az elhunytjaink emlékére készítünk és ajánlunk föl Istennek. A szertartás végén a kolivát kiosztjuk a híveknek. A halotti megemlékezések alatt (parasztász vagy panyichidán, a könyörgés alatt) a hívek égő gyertyát tartanak a kezükben.

Nagy Pénteken a Szent Sír két oldalán egy-egy fenyőfát állítunk fel, amely nyilván Krisztus keresztfájára emlékeztet bennünket, a zöld ágak az élet fáját juttatják eszünkbe. Nagy szombaton egész nap nyitva a templom, s a hívek szép számban jönnek imádkozni és gyertyát gyújtani a Sír előtt.

Húsvét szent vasárnapján, az „Ünnepek Ünnepén” az ősi hagyományunk szerint hajnali 3-kor van a feltámadási körmenet és a húsvéti utrenye. Az ünnepi Szent Liturgia végén a templomkertben van a húsvéti ételek megszentelése (a „pászkaszentelés”). A Szent Sír negyven napon át nyitva marad és benne a feltámadt Krisztus ikonja előtt hódolhatunk.

Húsvét hetében és a húsvéti időszakban a pap és a hívek ősi ünnepi köszöntésünkkel üdvözlik egymást: "Krisztus feltámadt!" - "Valóban feltámadt!", melyet ruszin-szláv nyelven is mondunk emlékezve a templomalapítókra és az ősökre: "Hrisztosz voszkresz!" - "Vo isztinu voszkresz!"

Fényes héten az összes templomi istentiszteletekre Kányban mindkét haranggal történik a harangozás. Év közben csak a nagyobb harang hívja templomba a híveket imádságra.

Pünkösd szent vasárnapján templomaink zöldbe öltöznek, szép zöld ágakkal és kis nyírfákkal díszítjük fel a templomainkat és azok udvarait. A szláv egyházak szokása szerint a pap is zöld színű ruhákban végzi a szolgálatokat. Kányban minden ház bejáratához, ahol lányok, asszonyok laknak, egy kis nyírfát állítanak.

Keresztelő Szent János születése ünnepén (jún. 24.) a Szent Liturgia végén virág- és gyógynövényszentelést végzünk. Az egyházközség hívei nagy gonddal válogatják szentelésre a különféle általuk ismert gyógynövényeket.

Urunk színeváltozása ünnepén (aug. 6.) ősi szokásunk szerint a Szent Liturgia végén szőlő- és gyümölcsszentelés van.

Keresztelő Szent János fejevétele ünnepén (aug. 29.) a hívek tartják a régiektől átvett szokást, miszerint nem esznek tálból, hiszen az Előhírnök levágott fejét is tálon hordozták körül.