Nem időszakonként működve, mint a prófétákban, hanem magával egy természetűvé téve az emberséget(…)

Ezt kérdezik: Hogyan jut el a ragyogás egy által mindegyikhez? Milyen módon van a testben az istenség? Ahogyan a tűz a vasban. Nem a helyét változtatva, hanem közölve magát. Hiszen a tűz nem szalad át a vasba, hanem megmarad a maga helyén, csak átadja neki erejét, és önmaga egészével tölti be azt, ami részesedik benne(…)

Azt kérded: Hogy lehet, hogy a test gyöngesége nem árasztja el az Isten Igét? Már megmondtuk, hogy a tűz sem veszi át a vas tulajdonságait. A vas fekete és hideg, de ha a tűz felhevíti, alakot változtat, akkor ragyogóvá válik, és nem a tüzet feketíti be, ellenkezőleg, maga izzik, nem hűti le a tüzet. Ugyanígy az Úr emberi teste is, maga részesedik az istenségben, nem ő ruházza saját gyengeségét az istenségre…

Tudd meg a titkot. Isten azért van a testben, hogy az ott megbúvó halált megölje(…)

Hát akkor tudd meg, azért van a testben az Isten, mert meg kellett szentelődnie ennek az elátkozott testnek, meg kellett erősödnie ennek a legyengültnek, amely elidegenedett Istentől, ennek kellett bensőséges kapcsolatba kerülnie vele, ezt kellett a mennybe visszavezetni(…)

A világ üdvösségét ünnepeljük, az emberiség születésnapját. Ma kapott feloldozást Ádám az átok alól. Többé már nem áll, hogy a földből vagy és visszatérsz a földbe (Ter 3,19), hanem az éghez kapcsolódsz, és felvesznek a mennybe. Már nem áll az, hogy fájdalommal szülöd gyermekeidet (Ter 3,16), mert boldog vajúdás hozta a világra az Emmánuelt, és boldogok az emlők, amelyek szoptatták (Lk 11,27). Mert Gyermek született nekünk, és Fiú adatott nekünk, amelynek vállán a fejedelemség (Iz 9,6)(…)

Forrás: Nagy Szent Baszileiosz művei, Budapest, 2001, 72-81. oldal